Szorzótáblák 1-től 30-ig

Válassz egy táblát, és tanuld meg lépésről lépésre: minden oldalon hét gyakorlótevékenység, trükkök, kidolgozott példák, szöveges feladatok és nyomtatható lapok várnak.

Milyen sorrendben érdemes tanulni a szorzótáblákat?

A legtöbb tanár a legvilágosabb mintázatú táblákkal kezd, majd ezekre építve oldja fel a nehezebbeket. Jó sorrend: 1, 10, 2, 5, 11, aztán 3, 4, 9, végül 6, 7, 8 és 12.

Mire a 7-es szorzótáblához érsz, a nagy részét már tudod: a 7 × 2 a 2-es táblában van, a 7 × 5 az 5-ösben, a 7 × 10 pedig a 10-esben. Csak egy maroknyi szorzás igazán új.

12 után a nagyobb táblák a kicsikből épülnek fel. A 13-as tábla a tízes és a hármas összege, a 15-ös a tízes és az ötös, a 20-as pedig a kettes egy nullával a végén.

Hány szorzótábla van?
Az iskolában a gyerekek általában az 1-től 10-ig vagy 1-től 12-ig terjedő táblákat tanulják. Ez az oldal a 30-as szorzótábláig megy, és minden tábla × 200-ig gyakorolható.
Melyik a legnehezebb szorzótábla?
A legtöbb gyerek a 7-es, a 8-as és a 12-es táblát találja a legnehezebbnek, különösen a 7 × 8-at, a 6 × 7-et és a 8 × 6-ot. A jó hír az, hogy addigra ezek szorzásainak nagy részét már ismered más táblákból.
Mennyi idő alatt lehet megtanulni a szorzótáblát?
Napi öt perc gyakorlással a legtöbb gyerek egy-két hét alatt megtanul egy új táblát. A 12-ig tartó összes tábla megtanulása általában egy-két tanévet vesz igénybe.